Back to Top

Attila - 2014/2015, , MY

Kiutazó: 
Attila
Tanév: 
2014/2015
Hely: 
Malaysia
Program: 
ISEP

 

"Sokat utaztam a térségben szemeszterem alatt. Megismerkedtem az egész maláj szigetvilággal, volt alkalmam teljesen körbejárni a szigeteket még a monszun előtt. Nekem a legjobban az tetszett ezeken a kis szigeteken, hogy bár a partok és a víz is csodálatos és kristálytiszta, mégsem turisták által felkapott helyek, ezért rengeteg érintetlen partszakaszt találni. A természet csodálatos. Volt olyan, hogy a dzsungelben elbarangoltam és csak nagy szerencsével sikerült kikeverednem. Sziklás partszakaszt is lehet találni északon, az pedig kitűnően alkalmas falmászásra a tenger fölött."

Hihetetlen szerencsésnek érzem magam amiatt, hogy eljutottam egy olyan vidékre, amelynek meglátogatása kevesek számára adatik meg. Az ország, ahova elnyertem ösztöndíjamat: Malajzia. Ennek a pályázatnak a keretében több Egyesült Államokbeli egyetemre is volt lehetőség jelentkezni, de az én listámra többnyire csak egzotikus helyszínek kerültek, mint Nicaragua, Fidzsi-szigetek, Indonézia, Ausztrália és Malajzia.


Nagyon örülök, hogy Malajziába, Tanjong Malim egyetemére nyertem felvételt, mert biztos lehettem benne, hogy ide még soha senki nem jutott el magyar egyetemről. Ezt kint is megtapasztaltam, hiszen ott még Magyarországról sem hallottak soha. Természetesen volt bennem félelem, bizonytalanság. A kezdeti aggodalmakat azonban hamar felváltotta az izgalom és a kalandvágy. Az otthoni ügyek elintézése rengeteg utánajárással, papírmunkával, idő és energia befektetéssel járt. Az otthoni koordinátoraim mindig készek voltak készségesen segíteni és a lehető legtöbb instrukcióval ellátni, nélkülük az utazásom nem jöhetett volna létre, ezért nagyon köszönöm a tőlük kapott segítséget.


Mikor megérkeztem Kuala Lumpurba rádöbbentem, hogy egy teljesen más világba csöppentem, ahol csupa új élmény vár, rengeteg új ismeretet és barátot fogok szerezni. Ezalatt a fél év alatt megtapasztaltam, hogy itt, Délkelet-Ázsiában milyen különböző kultúrák élnek és azok hogyan képesek egymással békében együtt élni. A térségben a vallási kultúrát tekintve Malajzia a leggazdagabb. Egyszer egy Észak-maláj szigeten együtt buszoztam egy idős emberrel és az megkérdezte tőlem, hogy tudom-e mi a legszebb ebben az országban. Én még viszonylag az elején voltam az utazásaimnak, ezért rengeteg minden eszembe jutott. Találgattam, hogy az ételek, a természet, a kultúra, az időjárás, mi lehet az? És ő azt válaszolta, hogy ezek mind csak később jönnek, de a legcsodálatosabb itt a szabadság. Ő már tudta értékelni azt, hogy a rengeteg sok harc után, ami a vallás vagy a természeti kincseik miatt tört ki, most tényleg szabadon élhet együtt ez a sokféle ember. Ez nekem nagyon szimpatikus és meghatározó volt ezután az ottlétem egészére és sokszor eszembe jutott.


Vallási tekintetben, ebben az országban három fő vallás van jelen: a muszlim, a hindu és a buddhizmus. Mindezek közül a muszlim a legnépszerűbb, de nagyon szigorúan alárendelik életüket ezeknek, bármely csoportba is tartozzanak. Hihetetlen volt látni, hogy még a fiatalok is mennyire szigorúan betartják a szabályaikat és a megszabott normák szerint élnek.


A klíma merőben más, mint amit itthon megszoktam, már ahogy a repülőről leszálltam éreztem mennyire páradús a levegő, a légnyomás magasabb és milyen gyorsan váltják egymást a heves zivatarok és a napos órák. A szél alig fújt, nagyon nedves volt a levegő, így még ha 35 fokot mutatott is a hőmérő az 45-nek érződött. A nap erősen sütött, így sportolni többnyire csak éjszaka volt lehetőségünk. Nehéz volt megszokni, de nem lehetetlen.


Az ételeket imádtam. Nagyon fűszeresen főznek és nagyon ízletesen. Az étel bárhol bármikor elérhető, nagy hagyománya van ott az Európában csak feltörekvő „streetfood”-nak. Ehhez nagyon olcsón hozzá lehetett jutni bármikor és előnye, hogy mindig meleg ételt ettem. Rengeteg tengeri herkentyűt esznek és zöldséget, rizset. Egészségesen táplálkoznak és mindenfajta hús is megtalálható, mivel sokféle vallás él ott, ezért elérhető a marha és disznóhús is. Tengeri és baromfi állatok pedig mindig vannak, mert azt mindegyik vallás eheti.


Az oktatás business témában nem a legerősebb volt az egyetemen, de volt olyan órám, amelyet nagyon hasznosnak éreztem. Ők a kreativitásra koncentrálnak, kis csoportos órák vannak, ezért sokkal családiasabb a légkör. A diákok nagyon összetartóak és törődnek egymással.


Sokat utaztam a térségben szemeszterem alatt. Megismerkedtem az egész maláj szigetvilággal, volt alkalmam teljesen körbejárni a szigeteket még a monszun előtt. Nekem a legjobban az tetszett ezeken a kis szigeteken, hogy bár a partok és a víz is csodálatos és kristálytiszta, mégsem turisták által felkapott helyek, ezért rengeteg érintetlen partszakaszt találni. A természet csodálatos. Volt olyan, hogy a dzsungelben elbarangoltam és csak nagy szerencsével sikerült kikeverednem. Sziklás partszakaszt is lehet találni északon, az pedig kitűnően alkalmas falmászásra a tenger fölött.


Thaiföldön kétszer jártam. Először Bangkokot látogattam meg és Koh Phangan, valamint Koh Tao szigeteket. Ezek a helyek nagyon kedvelt turisztikai célpontok a fiatalok körében, rengetegen jönnek ide búvárkodni és szórakozni a híres Full Moon Festivalra. Másodjára pedig északon jártam Chiang Mai-ban, ahol tigriseket simogattam és elefántokon lovagoltam.


Indonéziában is kétszer jártam. Először Jakartában egy holland barátommal találkoztam Ázsia egyik legnagyobb rendezvényén, majd Yogjakartába mentem vonattal és ott az óceánt láthattam meg. Másodjára a Bali melletti apró szigetvilágra mentem.
Eljutottam még Szingapúrba is, ami egy csodálatos kis ország. A „legeruópaibb” helynek emlegetik a térségben. Ennek csak a hatalmas felhőkarcolók mondtak ellent.


A Fülöp-szigeteken ismét egy teljesen más kultúrával ismerkedtem meg, az emberek végtelen kedvesek voltak, az ételek is újak voltak, a táj pedig gyönyörűbb volt, mint addig valaha.


Összességében az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek. Mindig vidámak, viszont az idegeneket mindig mindenhol „megbámulják”, mert ott nagyon különleges az, aki más, mint ők.


Rengeteg kalandban volt részem, nehézségben és örömben is, sok mindent megtanultam és végtelen hasznos volt számomra ez az út. Nagyon sok mesélnivalóm lenne még, kimeríthetetlen a kalandjaim tárháza. Szeretném nagyon szépen megköszönni mindazoknak, akik lehetővé tették azt, hogy ez az élmény megvalósuljon. Ha lehetőségem lenne, újra belevágnék egy hasonló kalandba valahol máshol.